Férfiszájból
Bezárkóztál.
Hírből tudom, (a barátaid is mondták,) nem ilyen voltál. Tudom, nyitott voltál, s ott hagytak. Meg az olyan emberek…
De most nekem sem nyílsz, tél meg minek legyek.
Nem lehetek égő lábad közét csillapító fagy, nem lehetek lelked messzeségét tölgyekről figyelő rétisas.
Ha társad vagyok, nem maradhatsz magányos, ha szeretőd vagyok, nem lehetsz kielégületlen,
s ha szeretsz, nem érezheted, hogy nem tudsz szeretni.
Fagyott szántás vagy. Nem vethetek beléd se hitet, se spermát, se bizalmat.
Inkább engedj fel és ne félj!
Itt várlak a legfehérebb ködben.
Férfiszájból (érthetően, valóságosan)
Érzéketlen vagy.
Jó, tudom, de nincs kedvem ezt hallgatni. Én is el akartam ám venni egy barátnőmet.
Mindig bántanak a nők ezzel a verbális agresszióval.
Te már nem is tudsz szeretkezni, csak kefélni.
Réka. Ú, basszameg, ne haragudj! Katinka. Szóval jó éjszakát Katinka!
Ha szeretsz, megteszed.
Mondjuk, nem sokat néztem ki belőled, nagyon megleptél. Baromi ügyes vagy.
Na, kérlek, inkább az utcán! Ha fej, lakás, ha írás, utca.
Rég beszéltünk. Egy baráti kuresz?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.