frate vento et aere

2013.10.28. 20:00 sourreal

valaki majd lebeszél

azon töprengek, hogy hogyan is oldhatnám meg a régtől fennálló és napról napra fojtóbb helyzetet. 

nem, valójában azon töprengek, hogyan is hátrálhatnék ki a régtől fennálló és napról napra fojtóbb helyzetből úgy, hogy közben a járulékos kár a lehető legkisebb legyen. a teljesülendő feltételek között szerepel, hogy anyám ne bántódjon meg, hogy apám a megfelelő tanulságot vonja le, hogy ne szoruljak magamon kívül senkire - a sor hosszan folytatható lenne. 

az az igazság, hogy az egész az én önzésemről szól. vagy a rám ruházott szabad akaratról. 
a régi magányomra vágyom és a sosem volt nyugalmamra. és megtehetném, még nincs olyan késő, fáradt se vagyok, csak éppen unott, de azt is hevesen, megtehetném tehát, hogy kocsiba ülök most és elhajtok mindjárt, de az még túl erősen vágna. 
különben is, kétségeim vannak ennek etikussága felől. 

nincsen bennem - vagy van, de elromlott - érzék az ilyenhez, nem tudom, mennyiért és mennyire kell hálásnak lennem.

tény, hogy ebben a pillanatban a hála a tőlem legtávolabb eső érzés. hete már, hogy háborog a lelkem, s az otthon, ami megnyugvást kéne jelentsen és biztonságot nem csak hogy nem csitítja, de még élteti bennem... hát azt, ami bennem van. 

gyötrődök, ahol vagyok. hagyhatnám őket itt egymásnak, gyönyörűen egyszerű lenne, kivonni magam a kettőjük vitájából, távol kerülni testben és lélekben, ráadásul amit nem látok, az nincs. viszont a józan eszem, amit úgy szeretek s ami nekem oly kedves alkatrészem úgy mondja, hogy ha ebben hagyom őket magukra, akkor nem lesz békéjük többet soha, s épp miattam nem.

csak ez az ocsmány, emésztő harag múlna el belőlem.
ideje még nyoma sem volt, egyszer csak lett belém, erősen és intenzíven s mikor már azt hinném, hogy magától elmúlt, újr afellángo lé sérze m abűzé tmer tbűzö sigazá né sérze m amaga mtehetetlenségé té shog ybenne mműködi kvalam irajta mkívü láll óé smegin telveszte m akontroll tne mvagyo kmagam éé sbőgn itudné ké sérze mhog yb ekén erúgn id eúg yigazá nhog y ői sláss aé sundorodjo nelőb btőle maztá nmagátó li svégr eé seméssz ee le za zundo rhog ymarj acsonti goldj ame ghelyette m agondo tmer t ő agondo mé smindenk igondj acsa k ő ő ő ő őezerszeri s ő.

Szólj hozzá!

Címkék: szülők fulladás éjek éjjele hazaidegenedés


A bejegyzés trackback címe:

https://sourreal.blog.hu/api/trackback/id/tr385603551

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása